Lángra Lobbant Érzelem

Egy vers, mi vágyat ébreszt,
Egy rím, mely százat érhet.
Kedvesség, hogy jobbá tedd,
Mit elrontottál, s sebet ejtett.

Újabb nap, reggel köszönt.
Délre már a lelked törött,
Mégis szebb lett mosolyod,
Mert éjjel veled szuszogott.

Megállni nem tudod már,
Hogy rágondolva mosolyogjál.
Ekkor döbbensz rá a bajra,
Szerelembe sodort az arca.

Mégsem lesz sírás tárgya,
Ha vallomásra választ várva,
Előtte állsz könnyes szemmel,
Egymásé válva ezennel.

One thought on “Lángra Lobbant Érzelem”

Hozzászólás